Nagy Imre és a Kreml: moszkvai tárgyalások, 1953 és 1955

PeopleImre Nagy, Mátyás Rákosi, Georgy Malenkov, Lavrentiy Beria, Vyacheslav Molotov, Nikita Khrushchev, Nikolai Bulganin, Anastas Mikoyan, Kliment Voroshilov, Lazar Kaganovich, Ernő Gerő, István Dobi, András Hegedüs, Mihály Farkas, József Révai, Gábor Péter, Miklós Horthy, Yuri Andropov, Mikhail Suslov TermsNew Course (Hungary, 1953–1955), Kulak list (Hungary), Collective Leadership, Cult of Personality, State Protection Authority (ÁVH), Hungarian Working People's Party, People's Democracy EventsHungary's New Course, The Fall of Beria

A szovjet elvtársak felvetették, hogy nem normális dolog az, hogy Magyarországon több miniszter van, mint a Szovjetunióban. Ez valóban így van. Ezen a helyzeten lehet változtatni több lépésben vagy egyszerre. Mivel mi nem régen szaporítottuk a minisztériumok számát, a Parlamentben nem régen magyaráztuk, hogy miért kell több minisztérium, mi annak az előnye, az az elgondolásunk, hogy ne most azonnal hajtsuk végre a minisztériumok összevonását, hanem várjunk azzal szeptemberig. Szeptember közepén összehívjuk a Parlamentet és akkor egyszerre vonjuk össze a minisztériumokat.

A párt és a kormány vezetése. El kell választani a párt [fő]titkári funkciót a minisztertanács elnöki funkciótól. A pártban ezen vita nem volt. Én ugyanis túlságosan meg vagyok terhelve, mióta megválasztottak a Minisztertanács elnökének. Ez a munka rovására megy. Nem tudtam vidékre járni, üzembe látogatni, sokszor dolgoztam vasárnap is. E két funkció szétválasztása egyben új fiatal káderek előrevitelével jár. Azt látni kell, hogy a nép eleinte kissé csodálkozni fog, de majd megmagyarázzuk, hogy mi a változások oka. Az új elvtársaknak pdig segíteni kell.

Június 25-én lesz a Központi vezetőség ülése. A kérdéseket ott már ebből a szempontból vetjük fel. Terveinket felülvizsgáljuk. Amit lehet, már ebben az évben megváltoztatunk, amit nem lehet, azt pedig a jövő évben. Ami a kongresszust illeti, azt elő fogjuk készíteni, de az új káderek előrehozatalával nem akarunk a kongreszusig várni. A megyei titkári funkcióba ott, ahol ez esedékessé válik, igyekszünk már a legközelebbi időben fiatal, értelmiségi kádereket behelyezni.

Az amnesztia kérdése. A dolog kicsit másképp áll a letartóztatottak és internáltak számát tekintve, mint ahogy eredetileg mondtam. Nem 30-40 ezer között van a letartóztatottak és internáltak száma, hanem valamivel több, kereken 45 ezer. Ebben a számban benne van az a 3000 volksbundista, akit internáltak. Úgy gondoltuk, hogy az amnesztiát augusztus 20-án kellene életbe léptetni. Augusztus 20-a az Alkotmány ünnepe. Ha hirtelen elbocsátanánk jelentős számú olyan embert, akik büntetésüket töltik, abból az a hátrány származna, hogy a nyár folyamán egyes építkezéseken munkaerőhiány keletkezne.

Még egy kérdést fel akarok vetni, amit otthon a Titkárság előtt is felvetettem, ez a zsidókérdés. Nálunk a pártban vannak olyan elemek a zsidók között, akik hozzánk jöttek, közvetlen a felszabadulás után, mert azt látták, hogy a fasiszták ellen harcolunk, de nem azért jöttek, mert a szocializmusért harcolunk. Később, amikor a szocializmus építése napirendre került, ezek egy része szembefordult velünk. 1948-ban a Szociáldemokrata Pártból újabb csoportja jött hozzánk ezeknek az elemeknek, akik még rosszabbak voltak, mint az előbbiek. Sokan közülük azért léptek be az SZDP-be, hogy jobban tudjanak harcolni a kommunista párt ellen. A művelt zsidó kispolgárok közül sokan kerültek különböző funkcióba. Döntő sikereket ezek kicserélése terén nem értünk el. Vannak egyes helyek, például a sajtó, ahol döntő többségben vannak. Egyes elvtársak nehezen értik meg ennek a kérdésnek a jelentőségét. Ebből nem egyszer konfliktusok is keletkeznek. Például Hidas elvtárs, amikor a nagybudapesti pártbizottság titkára volt, nem értette meg, hogy miért ellenzem a budapesti városi tanács négy elnökhelyettesi posztja közül egynek zsidóval való betöltését. Más hasonló esetek is voltak. Döntő eredményt ezen a területen még nem értünk el.

Nagy Imre elvtárs: (Malenkov, Berija, Bulganyin és Mikojan elvtársak felszólalása után).

Az őszinte, nyílt beszéd a szovjet elvtársak részéről minket is arra kötelez. Amikor Rákosi elvtárs hazatért, azt gondoltam, hogy megértettük és helyesen értékeljük saját hibáinkat. Most az elvtársak felszólalása után meg kell mondani, hogy a dolog másként áll. Meg kell mondani, hogy éppen ideje, hogy ezekről a hibákról beszéljünk, valóban ez a 24. órában történt. Teljesen egyetért Bulganyin elvtárssal, aki radikális módszereket és gyors eljárást követel annak érdekében, hogy az állami és pártvezetés módszerét megváltoztassuk. Valóban a mi munkánknak vannak igen nagy gyengéi. Ilyen gyenge láncszemek:

  1. a népgazdasági tervezés

  2. az államapparátus munkája, adminisztratív módszerek alkalmazása,

  3. a falusi pártszervezetek munkája.

A néptömegektől való elszakadás a hibák fő forrása. Nem fordítottunk gondot a nép szükségleteire. Papíron terveztünk, nem számolva a nép érdekeivel. Nem lehet mondani, hogy a hibákról nem tudtunk és hogy nem beszéltünk ezekről. Vas elvtárs ott maradt a legutóbbi időkig a Tervhivatal élén. Ez komoly hiba volt. Nem volt megfelelő tudományos módszer a tervezésben. A számok után szaladtunk. Kiadtuk a jelszót: "Magyarországot a vas és acél országává kell tenni". Egyoldalúan fejlesztettük a gazdaságot, nem eléggé fejlesztettük a mezőgazdaságot. Nem egyszer felvetettük a kérdést, mi az oka, hogy a mezőgazdaság hozama olyan alacsony, alacsonyabb, mint a múltban volt (Hruscsov elvtárs: [A] múlt évi rossz termés nemcsak a naptól volt, hanem a rossz gazdálkodástól.) A Titkárságon már felvetettem ezt a kérdést. (Berija elvtárs: miért nem a Minisztertanácson?) Tekintettel arra, hogy a gazdasági tervek olyanok, hogy az exportot biztosítani kellett, elfogadtunk magas term[elési] előirányzatokat, de nem tudtuk azokat teljesíteni. Mi a kérdéseket láttuk, de bátran nem vetettük fel azokat. A begyűjtés igen fontos kérdés, meghatározza a parasztsághoz való viszonyunkat. Mi a szükségletek szerint terveztük a beszolgáltatást, nem aszerint, mennyit termelünk. A begyűjtési terv megállapításakor komoly viták voltak. Kevesebbet javasoltak begyűjteni.

(Hruscsov elvtárs: Miért személytelenül beszélnek?)

Komoly elégedetlenség van a parasztság és az intelligencia között. A helyi tanácsok is igen lélektelenül végzik munkájukat.

A tanácsok vezetését ki kell venni a Belügyminisztérium kezéből. (Berija elvtárs: Miért nem csinálták már meg?) A kulákokkal szemben sok a törvénytelenség. Aki a kuláklistán szerepel, az ki van zárva a társadalomból. Naponta kap leveleket, melyben dolgozó parasztok panaszkodnak, hogy soha nem voltak kulákok, mégis felveszik őket a kuláklistára. Egy községben 14 dolgozó parasztot vettek fel kuláklistára, felsőbb állami szerv beavatkozására 8-at levettek, de 6-ot nem vettek le a listáról azért, mert "nem volt jó viszonyuk a népi demokráciához". (Malenkov elvtárs: Ki állítja ki a kuláklistákat?) A Belügyminisztérium és a tanácsok. A középparasztok is sértve érzik magukat és sajnálják a kulákokat. (Molotov elvtárs: A maguk mezőgazdasági politikájában sok középpereszt-ellenesség van.)

A Belügyminisztérium és az ÁVH egyesítése. Teljes mértékben helyes, amit Berija elvtárs mondott. Rákosi elvtárs közvetlenül irányította az ÁVH-t. A KV-nek van Adminisztratív Osztálya, annak kellene vezetni és ellenőrizni az ÁVH munkáját. (Berija elvtárs: Az ÁVH munkáját nem vezetheti az Adminisztratív Osztály, hanem a Központi vezetőség.)

Rákosi, Gerő és Farkas elvtársak sok kérdést maguk között döntenek el. Nagy hibákhoz vezet, ha vannak olyan kérdések, melyekről a Titkárság egyes tagjai nem tudnak.

Az Igazságügyminisztériumban tisztogatás volt. Felhívta a figyelmet arra, vigyázni kell, nehogy visszaélések legyenek. Olyan esetek vannak, hogy elbocsátanak valakit és mindjárt a párttagsági könyvét is elveszik. Megvan a veszélye annak, hogy az apparátust dezorganizálják. (Molotov elvtárs: 1950-ben 341 ezer, 1951-ben 370 ezer, 1952-ben 400 ezer bűnügyben indítottak eljárást.) A mi bűnünk, hogy ezeket a kérdéseket nem vetettük fel és nem harcoltunk ellene. Ezeket a hibákat minekünk kell kijavítani. A hibákat mi ki tudjuk javítani. Felmerült, hogy engem válasszanak meg a Minisztertanács elnökének. Otthon beszéltünk a személyi kédésekről. Rákosi elvtárs azt javasolta, hogy Révai elvtárs helyett legyek a népművelési miniszter. (Berija elvtárs: Találnak oda más megfelelő embert.)

Dobi István elvtárs: (Nagy elvtárs után).

A szovjet elvtársak bírálatából jószándék és szeretet mutatkozik. Köszönet jár ezért a bírálatért. 600 ezer paraszt kapott földet a felszabadulás után. Ha kezdetben termelőszövetkezeteket szerveztünk volna, előbbre lennénk, de tudom, hogy különböző okokból ezt nem lehetett megtenni. A szövetkezetekbe kezdetben sok élősködő és dologtalan ember ment be, de ma már szépen javulnak a szövetkezetek. A termelékenység azért alacsony, mert kevés műtrágyát adunk és az állatállomány is lassan fejlődik. A műtrágya kevés Magyarországon. Baj az is, hogy a mezőgazdasági szakembereket nem alkalmazzuk eléggé. [A] specialisták jobban felhasználhatók lennének. A mezőgazdaság számára nem képeztünk szakembereket olyan gyors ütemben, mint az ipar számára. Egy-két ezer holdas gazdaságokat nem tudnak jól vezetni egyszerű parasztemberek. Munkásokat küldtünk vezetőknek a mezőgazdaságba, de sok közülük nem ért a mezőgazdasághoz. A fiatal specialistákat nem szívesen veszik a termelőszővetkezetek.

Nem mentségből hozom fel ezeket a dolgokat, sok a tennivaló.

Nem volt módomban otthon megmondani az elvtársaknak, hogy párt- és állami vonalon az alsóbb szerveknél sok olyan ember van, aki nem arra való. Sokan közülük nem őszinte emberek, rossz jelentéseket küldenek a felső szervekhez és félrevezetik a vezetőket. Nem fejezik ki a nép véleményét az ő jelentéseik.

[A] kulákkérdés kényes kérdés. Dunántúlon községek százai vannak, ahol a kulákok igen össze vannak fonódva a középparasztsággal. És bármilyen baj van a kulákokkal, a középparasztok sajnálják őket és szembekerülnek a népi demokráciával. Szeretném, ha békességet tudnánk teremteni, ez emberies dolog is lenne. Ismerem a parasztság véleményét, részt vettem egy falusi gyűlésen, ahol az egyik paraszt úgy beszélt, mintha Rákosi elvtársat tartóztatták volna le.

Hidas István elvtárs: (Dobi elvtárs után.)

Kemény bírálatot kaptunk a szovjet elvtársaktól, de a kritika helyes. Felvetődik a kérdés, hogy láttuk-e a hibákat? A hibáknak jelentős részét láttuk, de nem tettük meg a szükséges intézkedéseket. A gazdasági hibák egy jó magyar közmondással jellemezhetők: tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért. A tervek nem voltak reálisak, alapvető hibák vannak a tervezésben. Az 1953-as évnek sok helyen úgy indultunk, hogy az anyag 60-70 %-a volt biztosítva, mégsem változtattunk a terven. A kokszgyártás terén hasonló a helyzet. A terveket szent és megváltoztathatatlan dolgoknak tartottuk. Amikor azt láttuk, hogy a tervet semmilyen módon teljesíteni nem tudjuk, még akkor is azon törtük a fejünket, milyen kifejezést találjunk, hogy kikerüljük a tervváltoztatás elismerését.

Többször felmerült a kérdés, hogy nyúzzuk a parasztokat a beszolgáltatással és adóval. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a parasztok nem is tudják, hogy mennyit kell fizetni. De ilyen problémák nemcsak a parasztoknál mutatkoztak meg, hanem az ipari munkásságnál is. A szovjet tanácsadó elvtársak több bányára azt mondták, hogy a Szovjetunióban ilyen helyen nem engednének dolgozni a nagy meleg miatt (például Pécs, Komló). A baleseti statisztika azt mutatja, hogy a bányákban és általában az iparban a balesetek száma igen magas. A megfelelő biztonsági berendezésekre a beruházásokat nem biztosítjuk. Rákosi elvtárs mondta, hogy mi büszkélkedünk azzal, hogy 20 %-kal emelkedik a széntermelés és közben a kórházakat, gyermekotthonokat nem fűtjük (1952-ben). Nálunk elterjedt volt az a nézet, hogy például [a] legjobb cipőket külföldre kell szállítani.

A belügyi és igazságügyi szerveknél komoly hibák vannak. Helyes a szovjet elvtársak megállapítása, hogy minden felülről indult. Mi általában azt hangoztattuk, hogy nem fogják elég keményen a dolgot, ha valahol nem büntetnek eleget. Ezt az alsó szervek szó szerint vették, s ennek következménye lett a nép sanyargatása. Bár, amikor a párt ezt észrevette, intézkedett a visszaélések megszüntetésére.

Berija elvtárs kemény kritikában részesítette személy szerint Rákosi elvtársat. Véleményem szerint Rákosi elvtárs a vezérkedésre nem törekedett. [A] baj az volt, hogy párt[fő]titkár és a Minisztertanács elnöke volt egyszemélyben. (Berija elvtárs: Miért gondolja, hogy Rákosi elvtárs nem törekedett vezérkedésre?) Volt több alkalom, amikor bírálták Rákosi elvtársat és ő elfogadta a bítálatot. (Berija elvtárs: Mondjon konkrét példát.) Konkrét példa nem jut eszembe.

Malenkov elvtárs: Hidas elvtárs most nem mondott igazat, el akarja kenni a kérdést. Ezzel lehet, hogy használni akar Rákosi elvtársnak, de árt neki. A vezetőt a munkáján keresztül bírálják. Ha nem emlékszik arra, hogy Rákosi elvtársat miért bírálták, nem komoly kérdésről lehetett szó. A magyar nép senkinek nem adta el az országot. Hidas elvtársnak nincs elég önkritikája. Azért jöttünk össze, hogy őszintén beszéljünk a kérdésekről. Csak ilyen esetben tudunk helyes megoldásokat találni.

Hidas elvtárs: Az elhangzott bírálattal egyetért, [a] hibákért Rákosi elvtárs mint az ország vezetője felelős, de ezt nem az én feladatom megállapítani.

Berija elvtárs: Nem helyes, hogy nem érzi magát hivatottnak Rákosi elvtárs hibái megállapítására. A PB tagja, de nem érzi magát egyenrangúnak a vezetésben. Úgy viselkedik, mint tanuló, de nem mint egyenrangú vezető.

A Kremlben 1953. június 16-án délután 2-1/2 4 óráig tartott tanácskozás jegyzőkönyve

Jelen vannak: Malenkov. Berija, Molotov, Hruscsov, Bulganyin, Mikojan, Kiszeljov és Bojkov elvtársak, valamint Rákosi, Nagy Imre, Dobi, Gerő, Hegedüs, Hidas, Földvári és Szalai elvtársak

[A] szovjet elvtársak a delegáció mellékelt dokumentumát előre megkapták.

Rákosi elvtárs: szóban magyarázó megjegyzéseket fűzött a dokumentumhoz és kérdéseket tett fel. Arra a kérdésre, hogy a Minisztertanács elnöke és helyettesei alkossanak-e külön testületet (elnökséget), Malenkov és Berija elvtársak azt felelték, hogy ilyen testületre nincs szükség. Kicsi az ország, a Minisztertanács oldja meg a kérdéseket.

A hadsereg létszámára és a hadiipar fejlesztésének mértékére vonatkozó kérdésre Malenkov elvtárs a következőket felelte: "Először maguk gondolják át a kérdést és utána tegyenek javaslatot, mondják meg véleményüket". Arra a kérdésre, hogy honnan helyesebb irányítani a rádió munkáját, Malenkov elvtárs azt felelte, hogy "inkább és túlnyomórészt a párt foglalkozik a SZU-ban vele". A Tudományos Akadémiát viszont elsősorban a Minisztertanács irányítja, [a] tudományos terveket a Minisztertanács fogadja el. A káderekkel ellenben a párt foglalkozik.

Molotov elvtárs: Rossz híreket hallottam a magyarországi ideológiai munkáról. Révai elvtárs minden egy személyben. Beszédeket tart a párt KV nevében, rendelkezik a párt nevében. Az ideológiai területen monopóliuma van. Ha Marx Károly élne, még ő sem vállalhatna magára ilyen feladatot. Az egész ideológiai munka irányítása nem egy elvtárs feladata, hanem az egész pártvezetés feladata. Révai elvtárs, mint marxista nem mutatkozott meg [sic!]; vezetése nem elég alapos. Nyomás érvényesül az ideológiai kérdésekben. Az Akadémiával kapcsolatban hasonló a helyzet.

Nagy Imre elvtárs: Molotov elvtársnak teljesen igaza van. A dokumentum készítésekor felmerült, hogy foglalkozni kellene az ideológiai munka terén fennálló hiányosságok kérdésével, de később ez a kérdés kimaradt. Két bizottságot hozott létre a Politikai Bizottság. Az egyiket régebben, a másikat a XIX. kongresszus anyagának feldolgozására. Mindkét bizottságot Rákosi elvtárs vezette. Egyik bizottság egyáltalán nem ült össze, a másik egy alkalommal tartott ülést, még múlt év novemberében, az is formális ülés volt. Ez nagy szégyen. Az ideológiai kérdéseket sohasem vitattuk meg a pártban. Nem folyt vélemények harca, mely nélkül az ideológiai munka nem mehet előre. A dokumentumban valóban kell erről beszélni.

Berija elvtárs: A dokumentum lépést jelent előre. De a dokumentumot konkrétabbá kell tenni és ki kell egészíteni. Az iparosítás kérdésével külön részben kell foglalkozni. ott, ahol az iparosításról és a túlzott méretű beruházásokról van szó, számot is kell közölni, mert enélül nem lehet a dolgot megérteni. Meg kell mondani, hogy a mostani terv szerint milyenek az előirányzatok, és mennyire változtatjuk meg azokat. A mezőgazdságnak is önálló résznek kell lenni a határozatban. Itt is kell számokat közölni. Tisztázni kell, hogy mi az "elhagyott föld", hogy jöttek létre az elhagyott földek és mi az oka annak, hogy ilyen sok az "elhagyott föld".

A termelőszövetkezetek hozamáról is kell beszélni. Meg kell őszintén mondani, hogy nálunk a termelőszövetkezetekben a föld hozama kisebb, mint az egyénileg dolgozó középparasztoknál. Meg kell mondani, hogy csökkentik a kollektivizálás ütemét. Parasztok menekülése a városba - fontos kérdés. Meg kell állapítani, hogy mi ennek az oka, és azt, hogy milyen módon kell a hibát kijavítani. Meg kell vizsgálni a termelőszövetkezetek eladósodásának kérdését. Javaslat van a kuláklista megszüntetésére. Ez nem helyes. Nem a kuláklista a kérdés. A lényeg az, hogy helyesen állapítsák meg, hogy ki a kulák.

A törvényesség kérdése túlságosan általános formában van felvetve. Ez kevés. Meg kell mondani, hogy mi történt a múltban, hogy 3 és 1/4 év alatt 1 200 000 személy ellen indítottak bírósági eljárást és ugyanezen idő alatt 1 150 000 személy ellen volt kihágási eljárás. Ha a számok benne lesznek a dokumentumban, akkor a nép jobban megérti. Azt is meg kell mutatni, hogy milyen módon kell a törvénytelenségeket kijavítani.

Nyíltan kell beszélni arról, hogy nem eléggé vittek előre, felelős posztokra magyar nemzetiségűeket. Nem formálisan, hanem ténylegesen. Ezen a helyzeten változtatni kell. Ennek a határozatban is benn kell lennie.

Beszélni kell a határozatban arról is: helytelen volt az, hogy Rákosi elvtárs beavatkozott az ÁVH és a Belügyminisztérium ügyeibe és helytelen volt, ahogyan beavatkozott; hogy utasításokat adott a nyomozásra, egyesek letartóztatására és fizikai bántalmazására. Ha ezt nem ismerjük be a határozatban, Rákosi elvtárs a hibát megismételheti, vagy bárki más csinálhat hasonló dolgot. Ilyen módszerek igen súlyos következményekhez vezethetnek, és az igazat sohasem tudjuk meg.

Azt is meg kell mondani, hogy helytelen volt az a gyakorlat, mely szerint egy személyben egyesült a párttitkári és minisztertanácsi elnöki funkció.

Rákosi elvtárs ennek következtében azt gondolta, hogy mindent lehet. Valójában egyik helyen sem tudta megfelelően elvégezni munkáját. Erre mutat az is, amit Molotov elvtárs az ideológiai munka területén meglévő hibákról mondott.

A kérdések, melyeket Rákosi elvtárs itt most feltett - mondvacsinált kérdések. A Minisztertanács foglalkozzék mindazzal, ami az országban történik. A párt segítse elő azoknak a feladatoknak sikeres megoldását, melyeket a Minisztertanács elé állított. Hol, hogyan, milyen területen, melyik szerv, mit tegyen, ezt senki pontokba szedve előírni nem tudja. Ez az emberek képességétől, hozzáértésétől függ.

Molotov elvtárs: Egyetért Berija elvtárssal. Néhány kiegészítő megjegyzése van. Ami az ideológiai munkát illeti: a bírálatot ki kell fejleszteni. A dokumentumban a bírálat - önbírálatról is kell írni. A gazdasági politika tekintetében helyes az, amit a dokumentum tartalmaz, de néhány dolog durván van megfogalmazva. Például ahol arról van szó, hogy csökkenteni kell az iparosítás ütemét, azt is meg kell mondani, hogy ez a lakosság életszínvonalának emelése édekében történik.

A falu és a lakosság helyzete. Ez a leggyengébb része a dokumentumnak. Meg kell mondani, hogy a mezőgazdaság el van hanyagolva és a jövőben nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság felvirágzására. Ahol a termelőszövetkezeteket adminisztratív módszerekkel hozták létre, nem kell félni feloszlatásuktól. A kollektivizálással nem kell sietni, fontos, hogy a dolgozó parasztsággal jó legyen a viszonyunk.

[A] dokumentumban a munkásosztályról nincs szó. Ahol arról beszélünk a dokumentumban, hogy a túlságosan gyors iparosítás hátrányosan hatott a lakosság életszínvonalára, meg kell mondani, hogy mindenekelőtt a munkásosztályéra. Nem kell félni attól, hogy megmutassuk: Magyarországon a munkásosztály életszínvonala az utóbbi években csökkent. Amikor megállapítjuk, hogy csökkenteni kell a nagyberuházásokat, be kell szüntetni bizonyos építkezéseket, azt is hozzá kell tenni, hogy a munkásoknak munkalehetőséget kell biztosítani. A lakásépítésekkel kapcsolatban meg kell mondani, hogy mindenekelőtt a munkások számára építünk lakásokat.

A határozatban el kell ítélni, mint megengedhetetlen dolgot az áruk minőségének meghamisítását és ilyen módon az árak felemelését.

Dobi elvtárs: Nem tartanám helyesnek, ha feloszlatnánk a termelőszövetkezeteket. Ha végrehajtjuk a szovjet elvtársak által javasolt rendszabályokat, akkor a szövetkezetek megerősödnek.

Molotov elvtárs: Nem kell a termelőszövetkezeteket feloszlatni, de ha önként fel akarnak oszlani, nem kell azt megakadályozni.

Mikojan elvtárs: Nem elég meggyőző a lakosság életszínvonalára vonatkozó rész. Bele kell venni a határozatba, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom az elmúlt évben csökkent.

Hruscsov elvtárs: Egyetért Berija és Molotov elvtársak megjegyzéseivel. Nincs szükség 7 tagú Titkárságra. A 7 tagú Titkárság, mondjuk 12 tagú Politikai Bizottság mellett, már azt jelentené, hogy a Titkárság többségben van a Politikai Bizottságban. Bár nem feltétlenül kell a Titkárság minden tagjának a PB tagjának lenni. Helyesebb volna 3 tagú Titkárságot szervezni.

Berija, Malenkov elvtárs: A Titkárság 3-4 tagú lehetne. Ne Elnökség legyen, hanem Politikai Bizottság, melynek legyen 9 tagja és 2 póttagja. A Titkárság tagjai lehetnek egyben a PB tagjai is, de nem feltétlenül szükséges, hogy a Titkárság valamennyi tagja tagja legyen a PB-nek.

Malenkov elvtárs: Az előttem szóló elvtársak észrevételei helyesek. Ha a magyar elvtársak részéről nincs ellenvetés, úgy az elhangzott észrevételeket be kell venni a dokumentumba.

Nagy Imre elvtárs: [A] kuláklista az alapja a kulákok elleni törvénytelenségeknek. [Az] első feladat valóban meghatározni, hogy ki a kulák, de a kuláklistát meg kell szüntetni.

Berija elvtárs: A mai listát meg kell szüntetni, de meg kell állapítani, hogy ki a kulák.

Nagy Imre elvtárs: A kritikát megértettük. [A] dokumentum nem fejezi ki a feladatokat.

Malenkov elvtárs: A dokumentum alapul nem rossz. A szovjet elvtársak segíteni akarnak abban, hogy milyen irányban fejlesszék tovább.

Nagy Imre elvtárs: Mi teljes erőnkkel azon dolgozunk, hogy a határozatba foglaltakat megvalósítsuk. Nem fogunk félúton megállni és fél rendszabályokat hozni. Nagyon sok függ attól, hogy Rákosi elvtárs mennyire segíti elő a hibák kijavítását. Őszinte és mély önbírálattal feltárja-e a hibákat és igyekszik-e ezeket kijavítani.

Berija elvtárs: Nem egy emberen múlik, hanem az egész vezetésen. Ha pedig Rákosi elvtárs nem segít a hibák kijavításában, saját magát teszi tönkre.

Nagy Imre elvtárs: Az utóbbi évek folyamán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Vezetőségével nem volt olyan közvetlen kapcsolat, mint 3-4 évvel ezelőtt.

Berija elvtárs: Kapcsolat volt most is és azelőtt is, csak nem megfelelő és helyes kapcsolat, ami rossz következményekhez vezetett. A kapcsolat nagyrészt ünnepi ülésekből és tapsból állt. [A] jövőben a kapcsolatnak más formáját fogjuk megvalósítani, felelősebb és komolyabb kapcsolatot. Erről az elvtársakat értesíteni fogjuk.

Malenkov elvtárs: Meglátják majd az elvtársak, egészen más kapcsolat lesz, mint a múltban volt.

Rákosi elvtárs: Nagyon sajnálom, hogy előbb nem kaptam ilyen leckét és előbb nem tartottak elém ilyen tükröt. Ami a jövőt illeti, biztosítom az elvtársakat, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a hibák kijavítására. De a hibák kijavítása nem egy emberen múlik, hanem az egész pártvezetésen.

Malenkov elvtárs: A tanácskozás megmutatta, hogy a magyar elvtársak, akik tanácsért jöttek hozzánk, a szovjet elvtársak javaslatait helyesnek tartják. Az itt kialakított rendszabályokat nem erőszakoljuk rá Magyarországra, hanem azok megfelelnek Magyarország érdekeinek.

Néhány konkrét kérdést kell még megbeszélni.

Megkérdezi, hogy Farkas elvtárs tanul-e, ért-e valamit a hadi tudományhoz.

Rákosi és Gerő elvtárs: Igen, Farkas elvtárs komolyan tanul, a szovjet tanácsadó elvtársaknak is ez a véleménye.

Bulganyin elvtárs: Van-e Farkas elvtársnak akadémiai végzettsége?

Rákosi és Gerő elvtárs: Farkas elvtársnak nincs akadémiai végzettsége.

Malenkov és Bulganyin elvtársak: Javasolják, hogy Farkas elvtársat mint a párt ügyéhez hű és tehetséges elvtársat küldjék a Szovjetunióba vezérkari akadémiára 1-2 évre, mert arra a tudásra szükség van, amit az akadémia ad. Ki lehetne nevezni honvédelmi miniszterré Bata elvtársat, vagy más elvtársat.

A Központi Vezetőség ülésén két előadó legyen: Rákosi és Nagy elvtársak.

Malenkov elvtárs: Kiszeljov elvtárs jelentése szerint a budapesti USA követ az angol követségen rendezett fogadáson azt javasolta Molnár Erik és Berei Andor elvtársaknak, hogy a magyar kormány egyik tagja (szó volt Molnár Erik elvtársról és Kiszeljov elvtárs jelentése szerint Rákosi elvtársról) találkozzon az amerikai kormány egyik tagjával, esetleg Eisenhower elnökkel és tanácskozzanak [a] Magyarország és az USA közti vitás kérdésekről.

Rákosi elvtárs: Nem tudtam arról, hogy saját személyem is szóba került, sem azt, hogy az amerikai követ szerint Eisenhower is részt venne a tárgyaláson. Amikor erről az ügyről értesültem, utasítást adtam, hogy azonnal közöljék a dolgot Kiszeljov elvtárssal.

Malenkov, Berija elvtárs: Rákosi elvtárs két hibát követett el ezzel az esettel kapcsolatban:

  1. Nem biztosította, hogy a Politikai Bizottság tagjai az USA tapogatózásáról tudomást szerezzenek és nem vitatta meg a kérdést a pártvezetés tagjaival. Ez példa az egyszemélyi vezetésre, a kollektív vezetés hiányára. Megengedhetetlenek az ilyen módszerek. Ilyen módszerekkel nagy hibákat lehet elkövetni. Miért a külügyminisztertől függ, hogy kinek küld ilyen eseményről értesítést? Az USA követe négy személlyel tárgyalt erről a kérdésről, és a PB tagjai nem tudnak róla. Rendet kell teremteni, mert ilyen módszerekkel el lehet veszíteni Magyarországot.

  2. Rákosi elvtársnak az volt a szándéka, hogy az amerikaiak javaslatát a kormány elé terjeszti. Helytelen eljárás, hogy az amerikai követnek egy banketten tett kijelentésével a magyar kormány foglalkozik. [A] jövőben a PB tagjai ne mondják, hogy ezt vagy azt nem tudták. Maguk is követeljék, hogy mindenről tudjanak, mert az országért együttesen felelősek.

Berija elvtárs: Makacskodás tapasztalható a magyar elvtársak részéről - elsősorban Rákosi elvtárs részéről - a Péter-ügy felülvizsgálatával kapcsolatban. Az ügy kivizsgálására Magyarországra küldtek 4 elvtársat. Rákosi elvtárs Moszkvába utazása előtt magához hívatta ezeket az elvtársakat. (Rákosi elvtárs: Ök jöttek, nem hívattam őket.) Két óra hosszat tartott a megbeszélés. Ebből 12 percet beszéltek a szovjet elvtársak, 1 [óra] 50 percet Rákosi elvtárs, és kioktatta őket, hogyan folytassák a vizsgálatot. Ha hibákat követtünk el, fel kell azokat tárni, mert a makacskodás még súlyosabb hibákhoz vezet.

Malenkov elvtárs: Nincs szükség arra, hogy megerősítsék a határozatot. A magyar elvtársak képesek lesznek a határozati javaslat kidolgozására és elegendő erejük lesz a hibák kijavítására.