Nagy Imre és a Kreml: moszkvai tárgyalások, 1953 és 1955
인물너지 임레, 라코시 마차시, 게오르기 말렌코프, 라브렌티 베리야, 뱌체슬라프 몰로토프, 니키타 흐루쇼프, 니콜라이 불가닌, 아나스타스 미코얀, 클리멘트 보로실로프, 라자르 카가노비치, 게뢰 에르뇌, 도비 이슈트반, 헤게뒤시 언드라시, 퍼르커시 미하이, 레버이 요제프, 페테르 가보르, 호르티 미클로시, 유리 안드로포프, 미하일 수슬로프 용어새 노선 (헝가리, 1953–1955), 쿨라크 명부 (헝가리), 집단지도, 개인숭배, 국가보안기관 (ÁVH), 헝가리 노동인민당, 인민민주주의 사건헝가리의 새 노선, 베리야의 몰락
Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól
1953. június 13-16.
Kreml, 1953. június 13.
Malenkov elvtárs: Nemrégen megbeszélést folytattak Rákosi elvtárssal a magyarországi helyzetről. Ezután a beszélgetés után szükségesnek látszott bizonyos kérdéseknek szélesebb körben való megtárgyalása. A tárgyalás módszeréül azt javasolja, hogy a magyar elvtársak fejtsék ki véleményüket elsősorban három kérdéssel kapcsolatban, melyek területén nincs minden rendben Magyarországon:
a gazdasági fejlődés egyes kérdései
a káderek kiválasztása
az állami adminisztráció egyes kérdései (önkényeskedések).
E kérdések megvitatása után meg kell beszélni a hibák kijavításának módját.
Rákosi elvtárs
Malenkov elvtárs: Mi kritikusan nézzük Magyarország helyzetét. Szeretnénk, ha az elvtársak is kritikusan néznék és a hiányosságokról elmondanák véleményüket. Az a benyomásunk, hogy a magyar elvtársak lebecsülik a hiányosságokat. A kérdések alapos megvitatása nélkül nem lehet megfelelő rendszabályokat hozni. A tények, amelyeket ismerünk, azt mutatják, hogy a mezőgazdaság területén a helyzet nem jó. Az állattenyésztés színvonala nem javul, ellenkezőleg, romlik. Ami a termelőszövetkezeteket illeti, itt sem valami jó a helyzet. Úgy tudjuk, 8-10 000 család kilépett a szövetkezetekből az elmúlt egy év alatt. Azt mondják, hogy rossz volt az aratás. Ezzel nem lehet mindent megmagyarázni. Túlzó rendszabályok voltak a beszolgáltatásnál. Nem volt helyes a napraforgó és a rizs teljes termelését beadatni. Sok parasztot ítélnek el a bíróságok, mert nem teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket. A kereskedelem területén is bajok vannak. Kevés árut adnak a lakosságnak.
1952 második felében 250 000 személy ellen indítottak eljárást. Igaz, hogy az eljárás 75 %-át megszüntették, a szám mégis magas. 1952 9 hónapja alatt 540 000 kihágási esetet bíráltak el. Mindez a lakosság körében elégedetlenséget vált ki.
Visszatérve a termelőszövetkezetekre, olyan adatok vannak, hogy a tsz-tagok jövedelme az egyénileg gazdálkodó középparasztok jövedelme alatt van. Hiba az is, hogy kevés összeget adnak a mezőgazdaság területén való beruházásokra. Ami a kádereket illeti. Helyes, hogy sokan tanulnak. De ha a vezetők mindig tanulnak, akkor nem dolgoznak. Lényegében a vezetőket tanulókká változtatják.
Hruscsov elvtárs: Ha valaki nem végezte el az egyetemet, nem alkalmas vezetőnek? Kalinyin elvtárs sem végezte el. Nem helyes mindenkit egyetemre küldeni.
Malenkov elvtárs: A káderkérdések egy része csinált kérdés. Sokkal bátrabban kell a kádereket előrevinni. Nem kell az elvtársakat állandóan iskolás állapotban tartani. Oda kell állítani a tehetséges, becsületes elvtársakat vezető posztokra, és biztosítani kell, hogy teljes értékű vezetőnek érezzék magukat.
Ami a mai megbeszélést illeti: eddig jobbára csak 1-2 elvtárssal találkoztak. Rákosi elvtárs is javasolta, hogy ismerkedjünk meg több elvtárssal. A magyar elvtársak tanácsokat kértek. Egy ilyen szélesebb megbeszélés vált szükségessé, hogy a tanácsokat megadhassák.
Mondják el először a szovjet elvtársak a véleményüket, utána a magyar elvtársak.
Berija elvtárs: Egyetért azzal, amit Malenkov elvtárs mondott. Amikor Rákosi elvtárs utoljára itt volt, akkor merült fel, hogy több elvtárssal kellene megbeszélni egyes kérdéseket. Nem azért, mintha Rákosi elvtársban nem bíznának, vagy Rákosi elvtárs nem képviselné Magyarországot, hanem azért, hogy több elvtársat ismerjenek meg.
Rákosi elvtárs maga is több alkalommal javasolta ezt.
Nem lehet mondani, hogy Magyarországon nincs javulás. A népi demokrácia pozíciói állandóan erősödnek. Arról van szó, hogy még jobb legyen a helyzet. Nem mindig lesznek ilyen kedvezőek a belső és külső feltételek. Éppen ezért most meg kell erősíteni a belső helyzetet. Erősebbeknek kell lenni, mint most vagyunk.
Nézzük ebből a szempontból a mezőgazdaságot. Magyarországon a szövetkezeti szektor sokkal jobban dolgozhatna, ha a Központi Vezetőség és a kormány több figyelmet fordítana a mezőgazdaságra. Akkor nem lenne 750 000 kataszteri hold elhagyott föld. Nem volna olyan helyzet, hogy a parasztok otthagyják a mezőgazdaságot, és elmennek az iparba. Nem volna olyan helyzet, hogy a parasztok nagy adósai az államnak. 400 millió forint ez az adósság a mi adataink szerint. Nem volna olyan helyzet, hogy a paraszt nem tudja, mennyit kell neki jövőre beszolgáltatni. Nagy Imre elvtársat kizárták a PB-ből azért, mert azt javasolta, hogy lassabban fejlesszék a termelőszövetkezeti mozgalmat. Ez nem volt helyes. Az elvtársak, akik a KV-t és a Minisztertanácsot vezetik, nem ismerik eléggé a falut.
Hozzájárul a rossz helyzethez a falun a sok nagyberuházás. A magyar ipar nem kicsi. Ha a magyar ipart kicsit rendbehozzák, kicsit kiszélesítik, meg lehetne csinálni, hogy valamivel lassabban fejlesszék a kohászatot és egyes más iparágakat. Ez lehetővé tenné, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a könnyűiparnak, a lakosság ellátását szolgáló iparnak.
Ami a törvényességet és az igazságszolgáltatást illeti, Malenkov elvtársnak igaza van. Rákosi elvtárs most is rosszul ért bennünket ebben a kérdésben. Nem arról van szó, hogy Rákosi elvtárs 30-40 000 letartóztatottról beszélt és ezek száma valamivel nagyobb.
Talán elfogadható dolog, hogy a 9 500 000 lakosú Magyarországon 1 500 000 ember ellen indítottak eljárást? Két és fél év alatt 1 150 000 személy ellen alkalmaztak adminisztratív rendszabályokat. Ezek a számok azt mutatják, hogy a belügyi és igazságügyi szervek, valamint az ÁVH nagyon rosszul dolgoznak, éppen ezért a Belügyminisztériumot és az ÁVH-t egyesíteni kell. Tekintélyes elvtársat kell a Belügyminisztérium élére állítani, olyan elvtársat, aki képes lesz az ott kialakult helyzeten változtatni. Az ÁVH-nál és a belügynél több vezető váltotta egymást, nem is lehet tudni pontosan, mi most ott a helyzet. Magyarország pedig hosszú ideig a kapitalista országok, az USA, Anglia figyelmének tárgya lesz. Nagy és kvalifikált magyar emigráció van Nyugaton, mely kapcsolatot tart a külföldi imperialista vezető körökkel. Számítani lehet rá, hogy egyes kapitalista országok hízelegni fognak, mások diverzánsokat küldenek Magyarországra. Céljuk egy: a jelenlegi hatalom megdöntése és a tőkések hatalmának visszaállítása. Magyarországon belül sok olyan elem van, akit az ellenség fel tud használni. És sokan vannak olyanok, akik elégedetlenek a párt politikájával. Miért foglalkozik ilyen sokat ezzel a kérdéssel? Mert ennek a népi demokrácia viszonyai között, de még a Szovjetunióban is igen nagy a jelentősége.
A helyzet megjavításának van egy másik módja. A Minisztertanács elnöke vagy a párt [fő]titkárának személyes beavatkozása a Belügyminisztérium kérdéseibe. Rákosi elvtárs ezt teszi. Nem mindig helyes ez a beavatkozás. Ebben a kérdésben még Sztálin elvtárs is tévedett. Közvetlenül adott utasításokat a letartóztatottak kihallgatására stb. Rákosi elvtárs még inkább tévedhet.
Nem helyes, hogy Rákosi elvtárs ad utasítást arra, hogy kit kell letartóztatni, megmondja, hogy kit kell megverni. Az az ember, akit megvernek, olyan vallomást ad, [a]milyet a vallató szervek akarnak, elismeri, hogy angol, amerikai kém, vagy amit akarunk. De így az igazat soha nem lehet megtudni. Így ártatlanul elítélhetnek embereket. Van törvény, azt mindenkinek be kell tartani. Hogy hogyan kell nyomozni, és kit kell letartóztatni, és hogyan kell kihallgatni, ezt a nyomozó szervekre kell hagyni.
Két mód van tehát a helyzet megjavítására. Egyik mód: a Belügyminisztérium élére felelős embert állítanak, aki gazda lesz a területen és kijavítja a hibákat. Másik mód: Rákosi elvtárs közvetlenül irányítja a belügyi és ÁVH szervek munkáját. Ez utóbbi mód nem helyes. Rákosi elvtárs mondja meg, kit kell letartóztatni stb. Így érjük el azt, hogy Rákosi elvtárs soha nem téved, a többi elvtársak mind tévednek. Ez a helyzet oda vezet, hogy Rákosi elvtársat nem tisztelni fogják, hanem félnek tőle. [A] párt [fő]titkára, a Minisztertanács elnöke és az ÁVH vezetője egy személyben.
Malenkov elvtárs: Nálunk mi kijavítjuk azokat a hibákat, melyeket ilyen téren elkövettünk.
Berija elvtárs: Péter letartóztatásának ügye. A szovjet államvédelmi szervek által letartóztatott Bjelkin nevű személy azt vallotta, hogy Péter Gáborral együtt kémkedtek. Később ezt a vallomást visszavonta.
Rákosi elvtárs azt mondta, hogy Pétert azért nem lehet felmenteni, mert vannak más bűnei.
Az ÁVH-nál két embert úgy megvertek, hogy belehaltak. Ez súlyos hiba. Rákosi elvtárs, mint nagy ember szerepel. Nem helyes, hogy mindent ő csinál. Még az sem volt helyes, hogy Sztálin elvtárs minden volt egy személyben. Egy ember az csak egy ember. Amikor Rákosi elvtárs azt mondja, hogy a nép nem fogja megérteni, ha őt felmentik a főtitkári funkció alól, túlbecsüli önmagát. Azok az elvtársak, akik itt vannak és a többiek, akik otthon vannak, szintén nem véletlen [sic!] emberek. Helyesebb volna, ha a Minisztertanács elnöke magyar volna. Sztálin elvtárs többször mondta Rákosi elvtársnak, hogy a magyarokat jobban kell előrevinni. Mondják, hogy sokan kiszolgálták Horthyt. Ha becsületes emberek, és most minket szolgálnak, akkor támogatni kell őket. Ma még ott van Magyarországon a szovjet hadsereg, de nem mindig lesz ott. Ezért fel kell készülni, és meg kell erősödni, hogy senki ne tudjon nekünk kárt okozni.
Ha Nagy elvtárs lesz a Minisztertanács elnöke, Rákosi elvtárs maradjon a párt élén, mint gazdag tapasztalatokkal rendelkező és a párt ügyéhez hű elvtárs. Nagy elvtárs megfelelő lenne a Minisztertanács elnökének (párthű, magyar, ismeri a mezőgazdaságot).
Rákosi elvtárs táviratában rosszul értelmezte azt a javaslatot, hogy Gerő elvtárs legyen a belügyminiszter.
Molotov elvtárs: Az elvtársak meggyőződhettek arról, hogy bár Magyarországról beszélünk, nemcsak Magyarországról van szó, hanem az összes népi demokráciákról.
A bírálat éles, de az elvtársaknak hozzá kell szokni az éles bírálathoz. Egyetért Malenkov és Berija elvtárs felszólalásával. Egyetért a Rákosi elvtárssal kapcsolatban mondottakkal is. [A] Szovjetunióból indult ki az az irányvonal a vezérkedésre, amiben Rákosi elvtárs is szenved. Minél előbb ki kell javítani ezt a hibát.
Helyes-e az MDP politikai vonala? Véleményem szerint nem teljesen helyes. Gazdasági téren sok hiba történt, amit a leggyorsabban ki kell javítani. Az iparosítás üteme túlzott, erőnkön felül van. Csaknem minden népi demokráciában van olyan betegség, hogy autarkiára akarnak berendezkedni. Ez gyermekbetegség. Nem számolnak a Szovjetunió létezésével. Mi történt Magyarországon? Az iparban dolgozók száma 3 év alatt 500 000 fővel emelkedett. Ez veszélyes és ártalmas Magyarországra.
Ebben az évben 19 milliárdot akarnak beruházni.
A lakosság ellen valóságos repressziós hullám van. 4,5 milliós felnőtt lakosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást 3 és 1/2 év alatt. 1 500 000 kihágási ügy volt ez idő alatt. Mindenért büntetnek, lényegtelen dolgokért önkényesen büntetnek. 1949-ben fogadták el az Alkotmányt, mely szerint fel kell állítani az államügyészi szervezetet. Még mindig nem állították fel. Nem tűrhetők ilyen viszonyok.
Mindenféle machinációkhoz folyamodnak, hogy biztosítsák az ipar erőltetett ütemű fejlődését. Például egy bizonyos szövetben 57 % gyapjú volt. Meghagyták a szövet nevét és árát, de a gyapjút kivették belőle. [A] tejet erősen lerontották. Mindez olyan, mint a pénzhamisítás. A lakossággal elvesztették a kapcsolatot, sok kérdésben nem fejezik ki a lakosság érdekeit. Ezért zavartuk el a burzsoáziát, hogy utána ilyen helyzet legyen? Rákosi elvtárs vezérkedése itt is szerepet játszik. Ő mindent tud, lát és mindenhez ért.
Mi az elvtársakkal teljesen nyíltan és őszintén beszélünk. Le kell vonni a megfelelő következtetéseket.
Bulganyin elvtárs: Mi előre nem beszéltünk össze, nálunk ilyen szokás nincs. Sok olyan tény van, amit most először hallottam Berija elvtárs felszólalásában. Mindazok, melyeket [sic!] az elvtársak elmondtak, feljogosítanak annak megállapítására, hogy katasztrófa fog bekövetkezni, ha nem javítunk ezen a helyzeten. Lehet, hogy egészen más volna a helyzet, ha nem volna ott a szovjet hadsereg. Tény, hogy Magyarországon megvannak az önkényeskedések elemei, a lakosság életszínvonala csökkent. Ez nem a szocializmushoz vezető út, hanem a katasztrófához vezető út.
A hadsereg kérdése. Tűrhetetlen és megengedhetetlen, hogy a hadseregben állandó tisztogatás van. A hadseregben persze ne legyenek kétes elemek. De nem lehet 8 éven keresztül tisztogatni a hadsereget. A hadsereget állandóan tisztogatni és lázas állapotban tartani annyit jelent, hogy morálisan lefegyverzik és magukkal szembeállítják a hadsereget. 1952-ben és 1953. I. negyedében 460 tisztet és tábornokot bocsátottak el politikai okokból. A hadsereg nem 1952-ben jött létre. Miért kellett ennyi embert politikai okokból eltávolítani? Ha ezt a 460 embert Rákosi elvtárs és a KV megnézné, kiderülne, hogy részben barátokról, a mi embereinkről van szó. Így becsületes emberekből csinálnak árulókat. 370 szökés volt 1952-ben. Egy év 3 hónap alatt a hadseregben 177 000 fegyelmi büntetés volt. Majdnem minden főre esett egy büntetés.
Sok olyan jelzés érkezik, hogy Farkas elvtárs túlságosan szereti a külső fényt, igyekszik magát nagy hadvezérnek feltüntetni. Sürgősen igen gyökeres intézkedéseket kell tenni a helyzet megjavítására.
Mikojan elvtárs: Malenkov és Berija elvtársak olyan nyíltan vetették fel a kérdéseket, mint saját maguk előtt. Ez a nagy bizalom és barátság jele.
Rákosi elvtársat régóta ismerem. Helyesen jellemezték az elvtársak Rákosi elvtárs hibáit. Rákosi elvtárs nagyon beképzelt lett. A gazdasági tervezés kérdésében van bizonyos kalandorság. Például a saját vaskohászat túlzott fejlesztése. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behozni. Senki sem számította még ki, hogy mennyibe kerül Magyarországnak 1 t nyersvas és acél. Magyarországon olyan nagyolvasztókat építenek, melyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben 700 000 t koksz hiányzott. Sztálin elvtárs utasítására segítettek, hogy meg ne álljon a nagyolvasztó. Jövő évre ugyancsak nincs a koksz biztosítva. Nagy túlzások vannak egyes nagyberuházások területén. A metróépítéssel lehetett volna várni 5-6 évet. 1950 óta a nehéziparba fektetett összeg négyszeresre emelkedett. A kollektivizálást megfelelő gazdasági bázis nélkül hajtják végre, aminek az a következménye, hogy a termelőszövetkezetekben a termelékenység kisebb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoknál.
Ez súlyos hiba.
A párt lapja olyan ítéleteket közöl, hogy egy évi elzárásra és 3000 forint pénzbírságra ítéltek parasztot azért, mert 1,5 q cukorrépát etetett meg [állataival]. A parasztság nem becsülhet meg ilyen rendszert.
Negyedmillió [?] rubel értékű felszerelést kérnek a hadsereg részére, amikor Magyarországon élelmezési nehézségek vannak. 360 millió rubel tartozása van Magyarországnak a népi demokráciákkal szemben.
Olyan túlfeszített terveket csinálnak, melyeket nem tudnak végrehajtani. Ami áru van Magyarországon a lakosság számára, az rossz minőségű és drága. Jó minőségű áru nincs, mert azt exportálják, hogy valamiképpen egyensúlyba hozzák külkereskedelmi mérlegüket. A helyzet nem javul, hanem romlik. Minden nő Magyarországon, de a lakosság részére kiadott árumennyiség csökken. (Példák a csökkenésre: szövet, szappan stb.)
Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy felvirágozzék. 1951-ig általában fejlődött, amíg nem szállt a vezetők fejébe a dicsőség és nem kezdtek kalandor terveket készíteni.
Sürgősen ki kell javítani a hibákat.
Hruscsov elvtárs: Egyetért azzal a bírálattal, amit az elvtársak kifejtettek. Berija elvtárs szenvedélyes bírálata arra irányult, hogy segítsen kijavítani a hibákat. Egyes elvtársak úgy gondolják, hogy nem egészen helyes vélemény alakult ki az orosz elvtársaknál, amiért a kritikát Rákosi elvtárs ellen irányították. A hibákért elsősorban Rákosi elvtárs felelős. Rákosi elvtárs megállapította, hogy 25 %-kal emelkedett a széntermelés és ennek ellenére nem volt tüntetés egyes iskolákban és kórházakban [noha nem fűtöttek]. Bár Rákosi elvtárs ezt önkritikailag állapította meg, mégis ő felelős érte. Lehet, hogy Rákosi elvtárs azért gyakorolt önkritikát, mert látta, hogy rosszul mennek a dolgok és így elkerülheti a kritikát.
Magyarország híres volt a jó mezőgazdaságról és arról, hogy gazdag ország.
Most a középparasztság is bizonytalanságba került a túl gyors kollektivizálás miatt. A parasztságnak szüksége van ökörre, igaerőre stb. Ha a parasztság azt látja, hogy előbb-utóbb be kell menni a szövetkezetbe, nem fogja gazdaságát fejleszteni. Így esik az egyéni parasztgazdaság. Azon sem csodálkozhatnánk, ha egyszer csak a szőlőt kezdenék irtani.
Az a benyomásom, hogy igazi kollektív vezetés nincs, igazi vezető kollektíva nem alakult ki. Nagy elvtárs bírálta a vezetést, ezért kizárták a Politikai Bizottságból. Milyen tiszteletben tartása ez a véleményeknek? Rákosi elvtársnak a bírálatból mélyreható következtetéseket kell levonni. Nem lehet egy vezető kollektívát létrehozni magyarokból? Lehetetlen, hogy 9,5 milliós nép ne termeljen ki magából olyan embereket, akik megfelelő vezetők. Változtatni kell ezen a helyzeten, hogy egyik még nem fejezte be a tanulást, a másik meg most kezdte, így nincsenek megfelelő értékű vezetők.
Rákosi elvtárs nem tud kollektíven dolgozni. Vannak megfelelő emberek, azokat előre kell vinni és a magyar néppel való kapcsolatot meg kell javítani.
Budapesten építik a metrót. [A] SZU-ban csak 1932-ben kezdték építeni. Moszkva 200 milliós ország fővárosa. Nem helyes a magyar elvtársaknak abból kiindulni, hogy Moszkvában már van, tehát Budapesten is sürgősen kell építeni.
Malenkov elvtárs: Egyes kérdések biztosan váratlanul érték az elvtársakat. Még 2-3 napot itt kellene maradni, a fő rendszabályokat kidolgozni és megbeszélni. Még egyszer kellene találkoznunk. Kedden délután lehetne találkozni.
Az elvtársak, akik felszólaltak, maguk is elmondták, hogy a dolgok nem nagyon jól mennek Magyarországon. Nem egyes részletkérdésekről van szó, hanem a politikai vonal kiigazítása vált szükségessé, mert alapvető kérdésekben vannak hibák, és a vezetés kérdéséről is szó van. Múlt alkalommal, amikor Rákosi elvtárs senkit nem tudott megnevezni a magyarok közül első helyetteseként. Ez számunkra kellemetlen meglepetést okozott. A szóba került elvtársak közül mindenkinél mindjárt ellenvetés is felmerült Rákosi elvtárs részéről, így végül első helyetteseként senkit se tudott megnevezni a magyarok közül. Ezzel kapcsolatban merült fel a gondolat, hogy el kellene hívni az elvtársakat és együtt megbeszélni bizonyos kérdéseket. Akármilyen jelölt neve merült fel, mindenütt mindjárt kifogások is voltak. Ez volt az, ami bennünket nyugtalanított és szükségessé tette, hogy így beszéljünk több elvtárssal. Rákosi elvtárs távirata is ebben az irányban hatott. És akkor úgy láttuk, hogy az elvtársaknak segíteni kell és nyíltan kell beszélni erről a kérdésről. Nem véletlen, hogy felmerült a vezérkedés kérdése. Egy dolog a moziban nagyon szépen megfesteni a dolgot, és más dolog a valóság.
Miért ilyen élesen vetettük fel a kérdéseket? Mi mint kommunisták, együtt valamennyien felelősek vagyunk a magyarországi dolgokért. A Szovjetunió is felelős azért, hogy milyen a hatalom Magyarországon. Ha azt mondják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja bizonyos helytelen dolgokat javasolt, ezt elismerjük, és a hibákat mi is kijavítjuk. Elismerjük a túlzó katonai követeléseket, de ezeket a követeléseket az elvtársak még túlteljesítették. Minek kell akkora hadsereget tartani, ami tönkreteszi az államot. Arról van szó, hogy ki kell dolgozni együtt olyan rendszabályokat, amelyek alkalmasak a hibák kijavítására és ezeket írásba kell foglalni. Meg kell határozni, hogyan lehet megfelelő helyre állítani és jól elosztani az erőket. Olyan vélemény alakult ki, hogy a Minisztertanács elnöke magyar legyen. Rákosi elvtárs mint a párt [fő]titkára, megtalálja a maga fontos helyét. Belügyminiszternek egy tekintélyes embert kell javasolni, Gerő elvtárs vegye át a Belügyminisztérium vezetését. A Politikai Bizottság el kell, hogy foglalja a maga helyét, a Titkárság és a Minisztertanács is a maga helyét. Lehetetlenség, hogy a Minisztertanácsban a beszolgáltatás kérdésében hallgassanak az emberek, mert azt előzetesen eldöntötték a Titkárságon.
Javaslatot kell tenni arra, hogy kit hova tegyenek. Abban a kérdésben, hogy kit milyen munkaterületre állítanak, nem tesznek senkinek szivességet. Szent kötelességünk, hogy mindenkit a megfelelő helyre állítsunk. Akit felelős posztra állítanak, azt tiszteletben kell tartani és számára teljes jogot kell biztosítani. Nincs semmi ok arra, hogy felelős poszton lévő emberek a gazda mellett alkalmazottként dolgozzanak. Ebből kár mellett semmi jó nem származik. Ez kispolgári szokás.
Át kell gondolni ezeket a kérdéseket és el kell készíteni a javaslatokat. Kedden találkozunk és akkor megtárgyaljuk a javaslatokat.
Rákosi elvtárs: Ami a beképzeltséget illeti, az olyan betegség, amelyet az ember nem érez, ugyanúgy mint a saját szagát. Ha az elvtársak azt mondják így van, elfogadom. (Berija elvtárs: Maga hogyan gondolja?)
Meg kell mondani, hogy soha sem akartam a Minisztertanács elnöke lenni. (Molotov elvtárs: De olyan minisztertanácsi elnököt akart, akinek nem lett volna szava a kérdések eldöntésében.)
Berija elvtárs: Szeretjük és tiszteljük magát, ezért bíráljuk. Sztálin elvtársnak a Minisztertanács elnökévé választása előtt már azt mondta, hogy a kezében van a hatalom. Sztálin elvtárs beszámolt erről.
Rákosi elvtárs: Azt mondják az elvtársak, hogy mi akartuk a nagy hadsereget és a hadiipart.
Malenkov elvtárs: Mi akartuk, hogy a hadsereget fejlesszék. Mi ezt a hibát kijavítjuk. 600 ezer ember van a hadseregben. (Rákosi elvtárs: A tartalékosokkal együtt.) Tehát túlzásba vitték a Szovjetunió kívánságát.
Berija elvtárs: Sztálin elvtársnál beszélték meg a hadsereg fejlesztésének kérdését. Sztálin elvtárs helytelen tanácsokat adott.
Rákosi elvtárs: Mi igyekeztünk a direktívákat végrehajtani. A szívem féjt azért, hogy ilyen nagy hadsereget tartunk.
Malenkov elvtárs: Akkor, amikor kérték, hogy a kaszárnya építésre vonatkozó igényt csökkentsük, azt mindjárt leállítottuk.
Rákosi elvtárs: A szántóföld 26 %-a van a termelőszővetkezetek kezében. Ezt 5 év alatt értük el. A parasztság tudja, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a kollektivizálás.
Berija elvtárs: Meg kell változtatni a politikát a középparasztság irányában.
Malenkov elvtárs: Egy és más dolgot lehet igazolni, de nem mindent. Rákosi elvtárs táviratának az ügye. Rákosi elvtárs a táviratban kezdett más dolgot kkifejteni, mint amiről beszéltek és megállapodtak. Arról van szó, hogy ne legyen 3 zsidó a vezetésben. Rákosi elvtárs viszont a táviratban úgy állította be, mintha mi adtunk volna ilyen tanácsot, és azt válaszolta, hogy nem nagyon érti, de elfogadja.
Berija elvtárs: Ha a nagy Sztálin követett el hibákat, Rákosi elvtárs beismerheti, hogy ő is követett el hibákat. Nem szabad előírni, hogy az ÁVH-n kit verjenek meg. Mindenki félni fog. Hidas elvtárs is fél, ezt mutatja felszólalása. Provokáció mindent [sic!] elérhet, ha ilyenek a módszerek. Nem szabad megverni az embereket.
A Minisztertanácsnak kell eldönteni a fontos termelési kérdéseket. A párt Központi Vezetősége szerveinek a neveléssel és a káderkérdésekkel kell foglalkozni.
Nyersolaj termelésbe miért kell 1 milliárd Ft-ot befektetni? Romániának van elég olaja. Magyarországon az alumíniumipart kell jobban fejleszteni.
Gerő elvtárs: A bírálat igazságos és helyes, nemcsak általában, hanem a vezérkedés kérdésében is. A vezetés nem kollektív, és nem emeltünk ki magyar kédereket. Gyakran akarta a kérdést felvetni, de nem került rá sor. Valóban olyan helyzet keletkezett, hogy amikor Rákosi elvtárs egy beszédet mondott, az újságok igen feldicsérték és a KV apparátusa gondoskodott róla, hogy mint valami rendkívüli teljesítmény jelenjen meg a nép előtt. Kétségtelen, van ilyen vezérkedés és ezért elsősorban én vagyok a hibás Rákosi elvtárs után. Nem volt bátorságom a kérdést felvetni. Azzal, hogy az elvtársak ilyen nyíltan megmondták a hibákat, nagy segítséget adtak nekünk. Szégyen, hogy magunk ezt nem tudtuk megtenni.
Meg kell vallani, hogy ilyen vezérkdés nálam is volt, de az utolsó esztendőkben ezt felszámoltam. Az ellenség az ilyesmit igyekszik kihasználni. Van Farkas elvtársnál is vezérkedés. Sőt vezérkedés alul is van, az alsóbb szerveknél. A megyei, falusi titkár, szövetkezeti elnök, mindenki vezér a maga területén. Volt ez a vezérkedés és ezt gyökeresen fel kell számolni. A vezérkedés nálunk kispolgári jelenségekkel van összekötve, ebben is egyetért az elvtársakkal. Most voltak nálunk a parlamenti választások. A választás utáni napon a Szabad Népben megjelent egy kép arról, hogy Rákosi elvtárs a feleségével együtt szavazott. Nem maga Rákosi elvtárs szervezte ezt, de nem tiltakozott ellene.
Ami a gazdasági hibákat illeti. Mi észrevettük egy sor kérdésben, hogy hibák vannak, de ilyen merészen nem vetettük fel a kérdéseket. Például [a] metró ügye. Még szerencse, hogy nem hallgattak a katonai tanácsadókra, akik azt javasolták, hogy olyan módon építsék a metrót, hogy a metró vonalain tankok és vonatok is közlekedhessenek. [A] metró építésében is nagyzási mánia volt.
Malenkov elvtárs: Ha a gazdaság érdekei megkövetelik, nem kell szégyellni az építkezést beszüntetni.
Gerő elvtárs: [A] mezőgazdaság terén is egy sor hibát csináltunk. A kulákság az államnak beszolgáltatott búza 5 %-át, [az] árpa és [a] zab 2,5 %-át adja. Azt lehet mondani, hogy a kulákság nem tölti be társadalmi szerepét, több árugabonát kellene adni[a].
Az államapparátus túlságosan nagyra van felfújva és drága. Egész sor olyan nagy szervet építettünk fel, amely a Szovjetunióban van. Azt gondoljuk, ha a Szovjetunióban van, nálunk is kell lenni, ez helytelen volt.
Az ÁVH tényleges vezetése sokáig Farkas elvtárs, utána Rákosi elvtárs kezében volt. Nemcsak az volt a hiba, hogy személyesen belenyúltunk és zavart okoztunk, de azt sem tudjuk, mi van a Hatóságnál, mert következetesen nem ellenőriztük. Nem figyeltünk fel arra, hogy törvénytelenségek vannak és szadista módszereket alkalmaznak. Ezek a módszerek szétzüllesztik az állam biztonságát. Gazdasági züllés is volt. Összekeverték az állam[i] és magán pénzeket, nagylábon éltek az állam zsebére.
Azt a javaslatot, hogy Nagy elvtárs legyen a Minisztertanács elnöke - helyesnek tartom.
Ami a vezetést illeti: gyakran, különösen káderkérdéseket hármasban döntöttünk el. Rákosi, Gerő, Farkas elvtárs, néha Révai elvtárs bevonásával. Ez helytelen volt, így nem nőnek káderek.
Teljesen helyesnek tartom a kritikát, és aláhúzom saját nagy részemet a hibákért való felelősségben. Bármilyen posztra állítanak az elvtársak, igyekszem jó munkát végezni.
Malenkov elvtárs: Nagy Imre elvtárs jelölésével kapcsolatban, úgy látszik, valamennyien egyetértünk. Rákosi és Dobi elvtársak is egyetértettek a javaslattal.
Magyar elvtársak felszólalásai a junius 13-i tanácskozáson
Rákosi elvtárs: Túlságosan erős tempót diktáltunk a népgazdaság fejlesztésében. Különösen az ipar fejlesztésére fordítottunk nagy erőket és elhanyagoltuk a lakosság szükségleteit. [A] szovjet elvtársak hívták fel a figyelmünket ezekre a hibákra. Megvizsgáltuk a kérdést, ténylegesen hibáztunk. A múlt évben 26 %-kal fejlődött az ipar. Ebben az évben először 15,5 %-ot irányoztunk elő, melyet most lecsökkentünk 11,5 %-ra. Ami a kádereket illeti, itt is helyes a kritika, nem elég gyorsan vittük előre a fiatal kádereket. Az itt jelenlévő elvtársak között több fiatal van. Vittünk előre egyes fiatalokat igen felelős helyekre. Amikor például Hidas elvtársat 32 éves korában [a] budapesti pártbizottság titkárául javasoltuk, egyesek kételkedtek abban, hogy meg fog-e felelni, de nekünk az volt a véleményünk, ha a felelős posztra való állításakor nincs elég tapasztalata, majd segítjük és beletanul a munkába. Nagyobb baj nem is volt azokkal az elvtársakkal, akiket így bátran vittünk előre. (Malenkov elvtárs: Nem baj, ha a fiatal kádereket felelős munkára állítják. Még 32 évnél fiatalabbakat is lehet.) A hiba, amit mi elkövettünk, abban állt, hogy nem elég rendszeresen foglalkoztunk a fiatal káderek előrehozatalával, hanem egyes kádereket vittünk előre. Most az elvtársak bírálata után ezzel a kérdéssel szélesebben foglalkozunk.
Van egy probléma a régi és az új intelligenciával kapcsolatban. A régi intelligencia még nem teljes mértékben ment át a népi demokrácia oldalára. Sok helyen elnyomják az új értelmiséget. A mintegy 560 fiatal agrotechnikusból, akik az elmúlt években végeztek, mindössze 78 maradt meg az eredeti helyén, a termelőszövetkezetben, a többiek átmentek állami gazdaságba, gépállomásra, adminisztrációs munkára. A párton belül is van ilyen tendencia. Az egyetemi városok pártvezetőségében - a párt Szervező Bizottságának egy határozata szerint - egyetemi végzettségű embernek is kell lennie, vagy a pártvezetőség valamelyik tagjának egyetemet kell végeznie. De amikor ellenőriztük ennek a határozatnak a végrehajtását, kiderült, hogy nem mindenütt hajtották végre. Több megyei titkár bevallotta, hogy nem mer foglalkozni az egyetemmel, mert olyan kérdéseket tesznek fel, amikre nem tud válaszolni.